Dilemma

Igazából most rengeteget lehetne arról írni, hogy milyen jó volt a síelés, és mégis mi hiányzott onnan. Arról is lehetne, hogy milyen szép kis hazautat csaptam magamnak. Képekkel lehetne illusztrálni, hogy milyen a Duna forrás, ami nem is a Duna forrása, vagy, milyen Breg, ami szintén nem az alap folyó, vagy épp azt, hogy hogyan tömtem be az utóbbinak a forrását a kezemmel, ezzel a Duna 10 másodperces elapadását okozva:D

De most nincs kedvem. Ami most kéne, hogy kedvencke holnap már ne szóljon hozzám, bár az bunkó, hogy nem köszön, de ma visszaszóltam neki, és nem érdekel, és végre haza akarok menni. Ehhez viszont dönteni kéne. Az egyik helyen felvettek, de lehetne jobb hely is. A másik helyen felvennének, de anyagi megfontolások miatt egyelőre nem tudják kiírni az állást, válasz hetek múlva. Ide mennék. Még csüt egy hely megnézése, de aztán illene elhúzni innen egy kicsit nagyon messze.

Ami vigasztal, hogy a kollégáimat leszámítva mindenki nagyon szomorú, hogy elmegyek. Remélem máshol is találok ilyen rendes embereket. Azért van aki fog hiányozni, de most leginkább Ő hiányzik...

Kicsit egyedül érzem magam. Most kéne ügyesnek lenni, és remélem hamarosan azt is írhatom majd, hogy olyan munkám van, amit szeretnék. Magyarország, én bízom benned...:(