Ja és a lengyel srác mindig lezizez, én meg mondom, hogy du, bár tudom, hogy az nehezebb, mert ragozni kell:D

Fog

Ma is egy fura nap volt,mert van 2 praktikant, vagy mi. A lengyel normális, az egyiptomi viszont okos és okoskodik is... Nap rezzenéstelenül telt, majd megcsinálták a fogacskám. Aztán levittem a pályaudvarra, és Andrásnak megmutattam a várost. Ennek köszönhetően a többiek elmentek Stuttgártba fejtágításra,én nem.

A titkárnők meg megkérdezték, hogy nem vinné-majd őket is ki a reptérre, fizetnek a parkolóba, mert az egyiknek Poloja van, a másiknak az sem. :D

A símet is bemutattam, itt is kukát mondtak. Most már azért is ezzel megyek síelni,majd megszerelem rendesen. Van pillant ragasztóm, szerintem kibírja. Remélem megyek síelni.

Holnap tél.

Holnap traumás vacsi, pénteken osztkarácsony. És valamit még akartam de elfelejtettem. :S

ma

ma nyugis nap volt, szépen el lett intézve minden egyig, hogy aztán négyig a tumorkonferenciáig ne legyen semmi. Aztán beültünk arra, majd megbeszélés, majd továbbképzés.

Ennek eredménye a nyolcórás hazamenés. Ennek meg az, hogy mindenki elment már a moziba. De átjött a fogász srác, söröztünk beszéltünk, és ő is jönne síelni. Holnap fogászat, meg ezt is meg kell beszélni, mármint a síelést.

Nem tudom asszem más ma nem volt. Van két hospitantunk. Egy arab, egy lengyel aki úgy néz ki mint abban a lengyel rajzfilmben a szőke srác amiben két srác van. Ja Lolka és Polka:D eszembe jutott:)

De tényleg:D

Ambulancia

Ma volt 6 beteg lent, ami nem tűnik soknak, de ha azt mondom múlt héten kb ennyi volt, akkor már nem kevés. Szerencsére normálisak voltak. Ezzel el is ment a nap, még azt is kell mondanom, hogy élveztem, mert néha azt éreztem, hogy megy már valami. Itthon megjelent az új srác, és mondta a fejvadászék meghívtak minket vacsizni. Le is mentünk. Csatlakozott a lengyel srác is aki elég fura, mert katonai kabátban jelent meg párszor cigizve, de panaszkodtam a telefon miatt remélem kapok jobbat. A két tagmondat között nincs összefüggés, csak eszembe jutott. Jó volt, mert az első olyan német nyelven folyó társalgás volt, ahol aktívan részt vettem. 2 lengyel egy német, 3 magyar, és fura, hogy németül beszélünk. Bár jöttek elő a magyar szavak, meg a magyar káromkodások, mert mindenki tud valamit magyarul.

Letört a fogam megint, de voltam lent a srácnál, és azt mondta ha más nem este átmegy velem. Na kell valami hála... Pedig olyan szép volt...ÉS megint lyukas a kerekem... Persze csak annyira, hogy ne lehessen megtalálni, de a pumpám a szerelés ellenére sem jó, így a maradék levegő is kiment belőle, és venni kell egy pumpát...

Ma volt egy betegem,akit Wimmernek hívtak. A gyengébbek kedvéért, az anyukámat is. És kiderült az apja Budapestről jött.

És a másik beteg egyszer csak,és maga magyar? Miből? A férjem is az. Bár alig beszél magyarul, de annyira édesek voltak. Mondták a vejük olasz van étterme menjek el. Aztán megbeszélték, hogy nem beszél németül, inkább hívjam őket. Majd megejtem, de akkor nem holnap, mert fogalok. Pénteken magyar tali, de utána osztálykari. Szerintem megyek mindkettőre, és szerintem kocsival:S Legalább pihen a májam.

Lassan komolyan el kell gondolkodni a karácsonyi ajándékon.

A két srác felvetett pár kérdést, de most túlpörögtem, nem tudok ezen gondolkodni....

Advent

Ez eredetileg nem így fest de így agyon szupcsi:D (miért használok ilyen buzis szavakat? Nem, nem azért mert meleg vagyok)

Felrakom megint:

Még jobb lett....

Siker:)

Szal ma felkeltem, rendet raktam, de tényleg majdnem minden elkerült, és aztán megettem a kaktuszgyümölcsöm, majd elmentem biciklizni. Végül csak az erdőbe adventes gallyakat vadászni. A vége az lett, hogy 3 fenyőt hoztam haza:

Igen ez én vagyok. Viccesek voltak a járókelők. Vigyázz jön a fenyő. Egyébként eléggé úgy néztem ki mint valami páva. Most itt ácsorognak a szobácskában, és kellemesen illatoznak. Hm, asszem ennyi. Még lett morzsás karfiol, el kell mosogatni, hajat mosni és kicsit tanulni. Meglesem ki szötymörög odakint. Majdnem lett metszőollóm, de végül csak kiderült, nem elhagyott, hanem lerakott volt. Örülök, hogy első körben otthagytam, és csak 3 órával később néztem vissza rá.

A fenyőket nem én vágtam ki!!!!

uf

2000/5000

Na némi ráhatással elértem a 2000 látogatót:D Igaz ehhez nagyban segített a CM-en való megosztás.

Nagyobb dolog, hogy ma elértem, és meg is haladtam az 5000 km-t. :)

A pénteki napon rengeteg volt a munka, négyig meg sem álltam. Igaz rendesen elosztva, tehát nem volt rossz, leszámítva, hogy minden lefagyott, ami lefagyhat. Először a képnézegető, aminél ez rendszeres, de most befagyasztotta a gépet is, de azért nem ment másikon sem, majd a nyomtató,majd a CT. Ezzel elment kb 1 óra míg küzdöttem, de ez akkor hiányzott.

Újabb boldogságként kiderült, hogy a 2. (3.) daganatos néninek, (újabb) akkora kismedencei tumora van, hogy a keresztcsontja csak egy daganat, és nagyon beteg. Remélem meghal mihamarabb. Kicsit felidegesítettem magam,mert a főnök kitalálta a mintavételt, erre kitalálták, hogy CT-ben kell. Mi a halálért egy 17x13x9 centiméteres bőr alatt 1 centire is lévő tumorhoz CT???? Szegény vérzett nagyon, és fájt is neki. Ott simogattam, aztán megfogta a kezem. Ott nem sok volt, hogy nem sírtam el magam...

Persze a többiek még nem mondták meg neki (ők vizitelnek nála) mondva, majd ha lesz biztos. És én toltam fel, mert arra mentem, és kérdezte, hogy most mi is volt. Hétfőn beszélek vele... Ja és a főnök mondta készítsük elő a tumorkonferenciára, hogy eldöntsük, hogy kemo vagy sugár. A FASZT, szegénynek morfium kell semmi más. Véleményem szerint idén meghal, ne tegyük rosszabbá ezt a pár napot ha nem muszáj...

Péter barátozik, én voltam a karácsonyi vásárban, ami nem nagy cucc, de van két bögrécském. Ma meg 4 főételnek valót vettem meg egy rózsát. Nem szabad 11-kor vásárolni menni reggeli nélkül. Végül kagyló lett és resztelt máj vacsira.

Az elmúlt pár nap nem nagyon hozott semmit. A lányok nélkül egész kellemes a munka. De tényleg. Nagy a nyugi, az osztály fele nem a mi betegünk, felújították a szobánkat, és a magyar találkozó estéjén lesz a karácsonyozás. Holnap elnézek a karácsonyi vásárra. És még mindig hiányzik 21,77 km...

És ha összejön,akkor megyek a többiekkel síelni. Már csak kb 4-5 dologtól függ, de van jelentkező, ezért remélem menni fog.

Tanulni kéne de szerintem alszom egyet...

:(

Vasárnap meghalt a daganatos beteg. Érezte, aztán szinte minden előzmény nélkül meghalt. Aztán most etikáznak rajta, hogy újra kellett-e tényleg éleszteni. Jelenleg az intenzíven van nem túl fényes állapotban. Én fél évet jósoltam. 5 nap sem lett.... Ma egész kellemes nap volt, csak 2 beteg jött, de annyi a lelkileg alul kompenzált, hogy ez tarthatatlan. Mindig van egy ügyeletes akinek minden nap más baja van, és minden vizsgálat negatív. Ma a török nő lányával beszéltük meg, hogy az anyja depressziós. Ennyi. Én igyekszem nem kedvencesen csinálni, tehát nem CT-t lövetek, hanem lehúzok egy EKG-t. Ja a majdnem szakorvos kollega kiakadt, hogy miért vesz fel húgyúti infekcióval valakit, amikor ő azért lesz sebész, hogy operáljon, és ne antibiotikumot adjon. Ma én is benyomtak 2 betegnél is AB-t. Sül a husim, de semmi kül nincs. Mentem.

Hétvége

Hát elmaradtam megint, de volt rá okom. Tegnap lusta voltam (ez igenis ok) ma meg annyit írtam előtte, hogy netovább. Sőt ez már csuhajja.

Na nézzük. Pénteken elég keményen indult, de egyre elfogyasztottuk a betegeket, így el tudtunk menni a továbbképzésre, amin jót aludtam, de aztán figyeltem is, és végül jól leléptem, mert volt vagy 1,5 órás csúszás. Elmentem K-hoz felköszönteni, majd egy jó beszélgetés után nyugovóra tértem. Szombaton elmentem a bontóba, és még volt a méretemben gumi, majd eltűztem németre, majd vissza kerekekért, és a végére még megfelelő emelőt is találtam, így szépen lecserélt kerekecskéimet fel tudtam dobni Fókira, és ez csak egy óra volt, de ha mindent összeadok, a bevásárlást is, akkor igen tetemes idő ment el. Az első hétvége volt, amikor nem bicikliztem,és nem főztem, de cserébe csak sütit ettem. És a téli kerekekkel nem kattog, ebből viszont arra következtetek, hogy a felni van felütve:S tehát lehet, hogy gyógyítani kell. Így az este további részét magányosan eltöltöttem, majd korán lefeküdtem. (2)

Aztán reggel semmittevés, majd levél minden halál írása, végül elmentem Stefánnal és Sandrával kirándulni. Szép volt, de igazából nem történt semmi olyan, amit nagyon meg kell említeni. Most várom, hogy Péter megjöjjön, és elhozhassam. És nem volt meleg víz, de most már van, ezért megejtek egy fürdést.

Sokfajta

Eszembe jutott. A helyi technikust úgy lepédéáztam, hogy 5 óra 5 perc alatt lefutotta a nyújorkmaratont. Persze aztán fel kellett venni osztályra, de megint helyrepédéáztam:D

Nem is tudom mivel kezdjem. Egyfelől tök jó a nővértanoncokkal együtt dolgozni. (vannak fiúk is) de ezek most élvezik, segítenek, és korban is közel állunk, így még beszélgetni is lehet.

Másik, hogy kedvencke kedves volt,még meg is dicsért, hogy egészen jót diktáltam.

És ami ma szar volt. Megint felhívtak, a röntgenből, ma kivételesen sterilben voltam, és közölték, hogy a tegnap felvett néninek áttétjei vannak. Rögtön fel is mentem, és megnéztem a képeket, és kitöltöttem az MR papírokat, és akkor be kellett menni felvilágosítani. Egy pillanatra felmerült bennem, hogy valamit mondanom kell. Csak az igazat... És a következő pillanatban ott álltam az ágya mellett, és arról beszéltem, hogy megvannak az eredmények. És ez volt a point of no return, vagyis, ahonnan nem volt visszaút. Szar valakinek megmondani, hogy áttétjei vannak...Főleg ha te belül tudod, hogy ez mit jelent. És persze azt kérdezi, hogy mennyi ideje van hátra. Bár nem tudom, de mégsem mondhatom, hogy szerintem max fél év. Ez nem fer. Sem vele sem velem... Aztán este megnéztük az MR-t: áttétek a 2, 3, 4, 5 ágyéki csigolyában, az 1es keresztcsontiban, a keresztcsontban, és a 3as háti csigolyában. A terv cementtel megerősítés. Vagyis adunk a szarnak egy pofont, had fröccsenjen. De hát kiszedni 5 egymás alatti csigolyát mégsem lehet. Adenokarcinomát meg aztán kiválóan lehet sugarazni... (teljesen zárójeles kérdés, hogy miért kellet 2 centis nyirokcsómóáttétes nyelvcsaprákot növesztenie, ami azért ha az ember nem teljesen igénytelen látszik is...) Azért írok erről ennyit, mert ő az első ember, akinek én mondtam meg azt, amit senki nem akar hallani. Még arra is tisztán emlékszem amikor végignéztem egy ember halálát. Ez annál kicsit jobb, de akkor is azt érzed, hogy valahol tehetsz róla. Ha más nem, temiattad derül ki.

Kimegyek biciklizni...

kérdések

Ma megint eszembe jutott, mit akartam megírni, de megint elfelejtettem.

Sok kérdés foglalkoztat, nem is tudom mivel mi lesz. Félek, hogy hogy most nem jókat döntök.

Ma volt az első, hogy egy beteg miatt is elszomorodtam. Ez részben azért van, mert a mi betegeink nem olyan meghalós típusúak, vagy ha éppen azok is, akkor azok a nagyon alja társaság. Persze ők is emberek, de egy alkeszt nehéz sajnálni. (még ha én is az leszek:)) A tegnap felvett nagyi miatt ma felhívtak az MR-ből, hogy recidívája van, ami befűzi a gerincét. Holnap meg lesz operálva, de szinte biztosan gyógyíthatatlan. És neki ismerem egy rokonát... Sóval ez elszomorított. Természetesen ma sem maradt el kedvencünk beszólása. És sajna olyan fáradt vagyok, hogy nincs erőm kimenni tekerni sem. Igaz 0 fok körül van, és koromsötét. Az erdőbe nem lehet menni, az úton meg céltalanul elég uncsi.

Ami viszont nagyon aranyos volt, hogy az ajtóm előtt egy komplett vacsora fogadott, sült hússal, muffinnal, kakaóval.

Rengeteg a beteg, rengeteg a munka. Tudom ez semmi az otthonihoz képest, de akkor is sok. Még ezt a vacak téli gumit sem tudom beszerezni....

Aminagyon fura, hogy kb egy hónapja egy csepp eső sem esett, és egész ősszel kb annyi amennyi nyáron egy hét alatt. Sokat beszélek németül, de még mindig nagyon messze állok attól, hogy jól beszéljek, és erőfeszítés nélkül megértsek egy nem hozzám intézett beszélgetést.

Ha megfeszülök sem jut eszembe, hogy mit akartam megírni.

Felújítják a szobánk, így a diktafonom is bekerült a zsebembe, a csipogó, reflexkalapács, fonendoszkóp, rengeteg papírfecni, tollak (még nem volt olyan ami kifogyott volna...), doziméter mellett. Kicsit nehéz...

Annyi időm sincs, hogy sms-t írjak Stefánéknak, hogy jó-e nekik a most szombat.

Na feldolgozom a maradék ananászom, aztán lefekszem....

...

Sok a munka

Az elmúlt 2 napban közel 12 órázgattam. Ez csak azért baj, mert egyre korábban kezdünk... És emellett egyre később fejezzük be.

Egyébként nagy változások nincsenek. Kedvencke rendszeresen talál valamit, amivel beszólogathat, bár egyre gyengébbek ezek, de azért elég, hogy elvegye a kedvem. Ma viszont a főnök megdicsért.:)

Ami meg már elég jól megy az a vénázás. Tegnap volt valami megosztani való, de az istenért nem jut eszembe. Volt egy beteg, aki tüsszentés közben meghúzta a hátát. Hosszas munkával lebeszéltem őket az MR-ről, majd a röntgenről is. Azt viszont a háziorvosra bíztam, hogy 2 hétre betegnek írja ki. (olasz volt) 29 éves... Egyfelől én nem tudom, másfelől minek....

Ma is volt ilyen. De ma a főnökkel operálgattunk, ami nem is volt olyan vészes, és csak kicsit húzta fel magát, de nem miattam:) És iszonyatosan tele vagyunk. Össze-vissza vannak a betegek. És részben felvettem egy beteget, majd megjelent egy lány, hogy oh Oma (nagyi) felnézek, hát az a lány volt, aki a buliba vitt minket. És a héten ketten is leestek a lóról.

Hát ennél jobban nem tudtam összeszedni a történéseket....

Hupsz

Kicsit elmaradtam a dolgokkal....

Ami hiányzik az az elmúlt pár nap, a vas Liechtensteinben, és egy rakat levél. No meg a tanulás...

Asszem csütörtökig megírtam. A többi napon nagyon nem sok minden történt. A munka haladt a medrében, Susa elment szabira, nem is tudom volt-e olyan ami érdemelne említést.

Ami igazából volt az a pénteki buli, ami nagyjából arról szólt, hogy megjelentek az arcok,aki vezetett az cigizett, aki meg az ivott. (volt olyan is aki mindkettőt csinálta) Majd elmentünk a világ világ végére, ahol igazából mindenki folytatta az előbb megnevezett tevékenységeket. Kicsi táncika meg ilyenek. Csak a kultúrát mutatva: a németek a beksztrítbojra és a ketmendzsóra ropják... no comment:D

(ezekben a táncokban nem vettem részt.)

Ami még volt:

A bili végén vittem a kis tepsim, erre a srác a tiramisut ne vigyem

-A tietek lehet.

-Finn vagy?

-Nem, magyar.

-Várj én tudok magyarul!

-Tényleg?

- Bazd meg a kurva anyád!

Na jó! Nem én mondtam. Csak leírtam...

Aztán a lányok össze-vissza hánytak, ki itt, ki ott. Samira szobája sem úszta meg, de mi jól bírtuk.

A hétvége egy részét Samiáknál töltöttem, és fantasztikus ivós játékot játszottunk, aminek a végére el is értem a startig. http://businesstrip2010.wordpress.com/2009/12/21/polnisches-trinkspiel/Akit nagyon érdekel. Aki meg nem tud németül, annak röviden. Dobsz, lépsz, iszol/mindenki iszik/valaki iszik. Ami kicsit bonyolítja, hogy néha meg kell valakit puszilni, és néha valamit levenni. És néha visszamész a startra. A húga tiszteletemre állítólag i love Budapestes pólóban jelent ma meg.

Ma meg lightos takarítás volt, alvás, íjászat, és tudja a fene még hogy micsoda.

Lassan lefekszem....

Ja végül EMO-s lettem, még mindig kicsit fekete a körmöm, de azért nagyjából leaplikáltuk. És még az ereimet se kellett felvágnom a világfájdalmam ellenére:P

Tolmács

A mai nap legnagyobb híre, hogy egyszer csak megkérdezték honnan jöttem, és amikor a beteghez magyarul szóltam nagyon megörült,úgyhogy tolmácsolgattam. Szegény a köszörűről lepattanó darabbal csúnyán szétütötte a bal hüvelykujját. Talán menthető...Remélem... Aranyos volt, jól elbeszélgettünk. Más nagyon izgi nem volt a szokásos napi egyszeri baszóláson kívül, ami jár.A hosszú beírás miatt mára ennyi.

Folyt

Na akkor folytassuk ahol elhagytuk.

A liechtensteini kocsiknak pedig sorszáma, de ezt asszem már mondtam.

Ez a kép mindenhol megtalálható a neten. Lényegében z egyetlen alkotás ember által Liechtensteinben, ami említést is érdemel. A többi a natur:

Na és akkor most a tömérdek hegy bemutatása helyett jöjjön az érdemi rész. A neten nem sok minden van, csak ellentmondásos infók arról, hogy mennyi kerékpárút van az országban. Aztán a bike.com-on találtam túrautakat, és ezek alapján indultam neki. Vaduzból, illetve sok helyről megy fel egy út Matins-ba. Ezért leraktam a kocsit, ami nem volt egyszerű,mivel az országméretei miatt minden parkolásra alkalmas hely privát. De egy helyen mégis volt lehetőség, úgyhogy itt a drótszamárra váltottam. Én a Vaduzból felfelé vezető szerpentint választottam. Ugyan csak ezt az utat jártam be, de akinek van egy napja az országra, annak ezt bátran tusom ajánlani. A szerpentinről annyit, hogy kb 100 méterenként van rajta a hajtűkanyar, így igencsak meredek. Az idő viszont remek volt. Néztek is nagyon, hogy ki az az elmebeteg, aki nov elején póló nélkül megy felfele. Az út tényleg kemény, de akinek megvan az edzettsége, az nyugodtan nekivághat az alagútig is a kb 10 km-es útnak ami olyan 650 métert emelkedik ezalatt. A látvány lenyűgöző. Csak pár kép ennek igazolására:

Itt pl nem lehet rossz a panoráma.

Érzékeltetve a meredekséget: Háttérben a Rajna és kanyargó út...

Azok, akik kevésbé edzettek, vagy esetleg gyalog vágnának neki az útnak, azok kocsival menjenek fel az alagútig:

Majd utána jobbra és a tavakon túl érdemes leparkolni, illetve kell, de a tavacskákhoz érdemes visszamenni. Hogy minek?

Kristálytiszta és nagyon kedves kis tavak, csörgedező patakkal.

Innen kétféle képen érdemes továbbmenni. Az egyik megoldás, hogy a patak mellett elindulunk gyalog, ekkor egy kb 2*12 km-es túrára kell készülnünk, 1500 méter emelkedéssel. A másik lehetőség, hogy biciklivel tesszük ezt. Ezt ugyan tolnunk is kell a hó, meredekség,és az apró kavicsok miatt, de vele a visszaút kb 15 perc, míg gyalog meg kell szenvedni visszafelé is a távval. (Nem árt vinni pótféket, mert kopik mint a halál:)) Az út egyébként szép, többször vágtam át a patakon is tekerve:D és az első 5 km kb szintben halad, így a java csak ezután kezdődik.

Kis hegyi ház. És ez az idegesítő apró kő, ami nem csak, hogy kiszúrja a kereket, de csúszik lefele, és felfele meg kipörög a kerék.

Aztán véget ért a de szépen haladunk korszak, és elkezdődött a kb 15-20 fokos emelkedők, kezdetben csak pólós, majd a völgybe betörő szél, és a megjelenő hó miatt a pulcsis időszak, és a tényleg lassú előrehaladás, de a látványért megéri kitartani.

Nem nagyon jön ki milyen meredek, de higgyétek el nekem, az. És az első hófolt, ami szerintem még tavalyi mert olyan gleccser kinézete volt.

A lényeg, hogy így kanyargunk felfelé egy hüttéig, ami után tolni kell, de aki szeret biciklizni itt ne adja fel, és tolja fel a csúcsnak látszó dologig, ami nem az:D

Erről a kis hüttéről van szó. Lefelé e mögül kikanyarodva majdnem orre estem egy hegyi kecskében, aztán egy pillanat egymásra csodálkozás után ő jobbra én balra folytattam utam. (gyorsan tud futni)

És akkor ide érünk fel, és ott a távoli hegyek Ausztria területét növelik a maguk 2900 méteres magasságukkal, ám jobb, ha még ezt az egy kilométert is lóháton tehetjük meg.

Itt említeném meg, hogy Liechtenstein legmagasabb pontja a 2599 méter magas Grauspitz, de a kereszt a Naarkopfon van ami 20 méterrel alacsonyabb. A képen előbbi, de kb 500 méterre vannak egymástól.

Miután elérjük ezt a hüttét, ami az

és a

Gyengébbek kedvéért:

Határán van. Itt a panoráma valami csodás, és pár fotó után itt már tényleg búcsút kell vennünk kétkerekű barátunktól, és gyalog, később meg négykézláb folytatni az utunkat. Természetesen fél méter erejéig átgurultam Ausztriába, hogy elmondhassam, itt is tekertem már.

És ami gyalog vár ránk:

Kb 500 méter, nagyon meredek, néhol térdig érő hóval:

Magas sziklákkal, patakokkal, 50-100 méteres hasadékokkal, és hatalmas széllel. Néha Gollamos mászással lehet feljebb jutni, és a hófoltokat érdemes kikerülni. Lefelé volt egy kő, ami kicsusszant, de magamat sikerült megtartani,majd ott néztem, hogy 50 méteres zuhanás után 2 darabba törik és még vagy 300 métert gurul. Sajnos a korai sötétedés miatt a csúcsot nem értem el, de így is kb 2500 méterig másztam fel. A kilátás lenyűgöző, talán több képet nem teszek fel, akit érdekel az nézze meg. Na jó, mégis:D

Ez itt nagyon meredek volt (60fok)

Kb 50 méter:

Innen fordultam vissza, de így van ok visszamenni. A lefele út gyalogosan a bicóig kb 30 perc volt, majd a felfele 3,5 órás út a felnik kissé felforrósodásával kb 30 perc. A szerpentin fantasztikus volt. Aki szeret vadulni biciklivel, mint én az feltételen próbálja ki. Az egyenes szakaszokon elértem a 79,2 km/órát, a kanyarok beláthatóak, simák, így motorosversenyen látható dőlésekkel vehetőek közel 40 km/h-s sebességgel. A kocsik előzése meg valami fenomenális érzés. :D:D:D:D

Szóval ha van egy napunk, akkor ezt az utat gyalog, vagy biciklivel érdemes bejárni. Ha nincs, akkor vessünk egy pillantást a várra,majd az alagútig hajtsunk fel, illetve menjünk is át rajta, és pár perces szippantás után folytassuk utunkat Svájcba, mert ez a 20 km-es kitérő mindenképp megéri. És a következő bejegyzésben megtudhatjuk, hogy milyen Svájcban biciklizni. De ez csak később lesz megírva, mert mára ennyi elég.

Liechtenstein

Sok alcím lehetne itt: Pl lehetne nyárból télbe 3 óra alatt, vagy egy kis ország semmilyen építészettel, de szép vidékkel. Azt szeretném, ha ez egy hosszabb és rendes beszámoló lenne, ráadásul szeretnék egy hiányt pótolni: egyik nyelven sem találtam rendes leírást, így a Liechtenstein szó sokszor fog előjönni. Lesznek szép képek, kis történelem,és természetesen a tőlem megszokott kerékpáros élménybeszámoló, sőt a siralmas németemmel a végére biggyesztek, vagy inkább külön beszámolót írok a liechtensteini kerékpáros lehetőségekről.

Az ország a világ 4. legkisebb hercegsége, és a föld azon 2 országának egyike, amelyiknek nincs olyan szomszédja, aminek van tengere. A másikat meg lehet nézni wikin. A hercegség szépen kiharcolta függetlenségét és ezt tartotta. Közigazgatásilag egyébként Svájchoz tartozik, mármint nem EU és Frank a fizetőeszköz, de nem túl jól váltva elfogadják az Eurót is. Hadserege nincs, ezt Svájc látja el. Sokáig volt???? de aztán gazdasági???? megfontolásból feloszlott. Utoljára a porosz-osztrák háborúba küldtek 75 katonát (35000 a lakosság) de azok sem harcoltak. A gazdaságról jut eszembe, hogy ugyan németül beszélnek, de olyan eltorzultat, hogy az utcán még a szavakat sem lehet kivenni. De értik a Hochdeutschot, de kicsit akcentussal beszélik. A kocsma fogalmát viszont nem értik és az éjszakai élet olyan hogy a fővárosban (HAHAHA) Rájöttem akkora mint kb a budai vár) minden kocsma üres. Végül kiderült, hogy azért, mert válság!!!! van és az embereknek nincs pénze!!! Ezt mondta egy kocsmáros. Mondjuk 2 deci bor 9 E volt:S De az apuci a kisfiának Audikat nézegetett... Tényleg szegények....

Egyébként a kb 24*7 km (160km2) ország nem egy nagy szám. Ott magaslik a hercegi vár, ami nem látogatható, mivel lakott a város felett, de ha Svájcból nézed, akkor semekkora sem. (Egyébként minden porfészeknek van egy vára ott) Szal ez szép ahogy ott áll, de az építészetért elmenni nem érdemes, a neten található képek is ugyanúgy kielégítik a látogató vágyát. Igazából bankok meg ilyen épületek vannak, egy-két templom, ahol nem orgona, hanem koncert kíséri a misét:) 2-3 vár de az épületek semmiben sem emlékeztetnek a régire. Az a pár is ami igen annak is a garázsában egy Lotus áll, mert ugye válság van, ezért nem kettő. A rendszám FL és egy szám. a legmagasabb 33000 Volt ezért mindenkinek van kocsija. De vezetni nem tudnak. A német után fura volt a direkt megelőzöm 2 centire, majd csikorogva engedem át a gyalogot... Autóval közlekedők figyelmébe: Ezekben az országokban a zebrán a gyalogosnak olyan elsőbbsége van, hogy körülnézés nélkül mennek át... Meg kell állni!!!

Ami miatt érdemes ellátogatni az a természet. És akkor most jön a képfeltötögetés:

Reggel felkeltem és nekiindultam. Kicsit ködös volt, féltem is, hogy a hegyeket nem látom majd, de ott és csak ott sütött a nap.

Aztán kiértem az autópályára. Szólt a Rammstein Benzin száma,és a lábam nehézzé vált. Ez meg is látszott a 7,8 as fogyasztáson, mivel Ulmig nem nagyon mentem 180 alá:

Szerintem ment gyorsabban is, de a mutató itt megállt. Na jó, kell ilyen is:D:D:D:D:D:D:D:D Egyébként ez a nap olyan dolgokról szólt ami eddig sosem volt. Ezután a 130 olyan tötymörgés...

Aztán lassan közeledtek az Alpok.

(nem lesz minden kép fent, de az érdeklődők majd megnézhetik) Aztán a német határnál letértem az autópályáról és a Bódeni tó mellett folytattam egyre szebb hegyektől és dugóktól kísért utamat:

Ez Még Ausztria, ahol a rendszám:

Én is fildrichskircheni kocsit akarok:D

Folytatom:D de nem ma