Már régen érlelődött a gondolat, hogy el kéne menni Luxemburgba, hogy megnézzem milyen isaz. Egy újabb kis ország, könnyen teljesíthető:D Nem tudom ki hogy van ezzel, de nekem eddigLux a képzeletemben egy nagyon hegyes területként élt. Ezt nem tudom honnan vettem. Igazhegyes, de nem egy Svájc vagy Ausztria.
Aztán megnéztem a wiki (igen a németen is) hogy mi van az országban, és kiderült, hogy afővárost leszámítva hegyek és kb semmi. Na de akkor hogy lesz ebből mese, vagyis 3 napos túra.Sajna Orsi is visszamondta, így a teljes bővített (korábban látott terv) is ugrott. Így pár nap alattki kellett valamit találni. A térképet nézegetve azonban gyorsan észrevettem Verdun nevét. Egyhely, amiről a történelemkönyvekben halottam. Egy hely ahol valami volt. De mekkora is egybálna? A tv-ben 20 centi, de hogy elképzeld látni kell. És az is kiderült, hogy az Ardennek, amirőlszintén tanultam is arra van. Így a kirándulást átvariáltam egy világháborúk körüli történelmikirándulássá, ahol még a belga sört és csokit is ki lehet próbálni.
Pénteken korán eljöttem, bepakoltam, és elindultam Fókival és bicóval. Az út eseménytelenültelt. Néha megálltam, ekkor a gps veszettül elkezdett újratervezni, pedig láthatta volna, hogycsak nézelődöm... A vacsorámat talán a Kyll partján de valami másra emlékszem,mindegy isfogyasztottam. És ez akkor legyen képes:
A német puszta.
Aztán reggel mentem is tovább. Ezeket az uniós határokat még gps el is nehéz megtalálni. Afrancia/lux nem is sikerült. Még a nyelv sem változik, sőt általában más sem. Egy dolgotleszámítva: a benzin árakat...
A másik csalódás ami itt ért, hogy Bastongeba beérve rögtön befordultam egybevásárlóba,miközben a népek kerékpárversenyre készülődtek. Én meg betrappolok. Lelkiszemeim előtt a német tapasztalat: sör és csokihegyek várnak bent. Maga a mennyország. Kicsitfranciás beütés, az árak nem alacsonyak, majd másfélszerese néhol a németének. Csoki: Beleseka sorba, édesek, óvatosan megkerülöm, majd egyszer csak berontok és akkor végigeszem.Sétálok még, bemegyek. Keksz... ostya....müzli.... csokííííííííííííííííííííííííí
Kb 2méter hosszan volt egy nem kicsi élelmiszerboltban csoki!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Így kezdődött,hogy Milka....... Mi a fasz??????? Aztán volt 3 féle belga és slussz. ezek is csillagászati árakon. Nanem baj majd a sör. Bor ezrivel. Fanciao. minden szegletéről. És két!!!! kupac sör. 2 féle.... litere3-4 €???????????? Sír...........
Egyelőre ennyi,most mennem kell. Megosztom azért, de majd folytatom.
És akkor is térjünk is vissza. Szóval Bastogne az Ardennek egy kisvárosa. Itt délen nincs rendesbelga város. Igazából zéró látnivalóval. A dolog ami itt van:
A városban a második vh tankcsatái voltak. Főleg amerikai csapatok harcok itt. Ennek megfelőenemlékmű, és kiállított szétlőtt tankok, és maradványaik vannak. Fura, amikor a 10 centis acélonlyuk tátong, és az ember nem nagy képzelőerővel elképzeli, hogy amikor '44 nyarán ez a gép ittcsörrögött-csattogott keresztül, akkor egy másik célba vette, és az a lövedék ott fúródott bele...
Ez meg csak egy torony volt. Oldalán tátongott a lyuk. De ami igazán elgondolkodtató volt az ez:
Oldalról:
És ha már az amerikaiak itt harcoltak, akkor álljon is nekik itt egy emlékmű.
Természetesen itt is ki volt állítva pár tankocska:
Ami viszont nagyon tetszett nekem az a piacon az élő állat kereskedés. A csibétől a tyúkon éskakason át a páváig, galambig, és nyúlig minden volt. Vettem is volna, ha nem kellett volnaszegényt 3 napig a kocsiban aszalni...
És akkor egy kis történelem. Itt nem hirdették táblák az eseményeket, főleg mert német oldalróljött. A második vh végén az Ardennek erősségein keresztül, ami a mocsarassága és hegyeivölgyei és sűrű növényzete miatt áthatolhatatlannak hittek, a németek egy utolsó ellentámadástvezettek,mielőtt a háború teljesen eldőlt volna. Hát de milyen is ez az erdő? Itt eljátszottammegint a 68éves történelemmel. És tényleg nehezen hihető, hogy itt hogy megy át egy tank,vagy egy csapatszállító...
Itt biciklizgettem egy sort. Ezt egészen addig sikerült kiviteleznem, amíg itt nem találtammagam. Na innentől semerre sem ment út.A gps szerint út volt északra 300 méterre. Na azértmásztam 100 métert felfelé, és még vagy fél kilométert előre, mire kijutottam.
Aztán irány dél, vagyis Verdun. De azért még megálltam a játéklónál.
Azután még megálltam pár helyen, találtam is egy poharat. Így Belgiumból egy pohárral,Franciao.ból egy betondarabbal, Luxiból meg egy fél alsó állkapoccsal jöttem haza. Ezek voltak afontosabb dolgok.De asszem most alukálok egyet.
Folytatás utána...
Ahogy átértem Franciaországba, ott állt egy biciklis az árokban, és valamit nagyon vacakolt.Tovább mentem, aztán mégis visszafordultam a francia/német/magyar/belga/kerékpárosbarátság jegyében. Megállok, kérdem mi baj. Mondja a pumpája szétesett, nem tudja megtalálni.Csomagtartó nyílik, a srác röhög, amikor ez a kép fogadta:
És akkor álljon itt megint egy kis fejtágítás. Az első vh hamar állóháborúvá alakult. Mindkét fél beásta magát.Értelmetlen rohamok és tüzérség. És akkor eljött '16 február 23. A németek Verdunnél indítanak offenzívát. Acél a város bevétele, ezzel a déli áttörés és a hatalmas veszteségek okozása. A város egy völgyben fekszik. Ha ahegyekre feljutnak, akkor agyőzelem megvan. És ezzel a nappal elkezdődik a világtörténelem leghosszabb ésmásodik legvéresebb csatája. 300 napig tart. Naponta kb 1000 ember hal meg, és 2500 sebesült van. Azegészet csak a sommi csata múlja felül '16 nyarán. A helyről sokat elmond, hogy egy közeli dombnak egyszerűenaz a neve, hogy Le mort homme, vagyis halott ember. Itt méterről méterre folyt a csata. Volt nap amikor a némettüzérség néhány száz négyzetmétert lövött egész nap. Az eredménye 10000 franci halott. De jó volt látni, hogy akiírás franciáktól nem megszokottan németül és angolul is objektíven meséli el a történetet. Verdunben rögtön egysíremlékműbe futottam. Ilyenből van pár a környéken. A legnagyobb 15000 fős, ami sehol sincs a halottakszámához... A németek sosem jutnak fel a dombtetőre, csak a környéki erődöket veszik be, de az utolsókkitartanak. Harci gáz, tüzérségi zárótűz. És minden,amit az ember kitalált. Erődök mindenfele. Lövészárkokfutnak mindenfele, még 96 évvel később is kivehető a nyomvonaluk. Az egész környéken nincs egy négyzetméterami ne lenne hepehupás, vagyis ne kapott volna tüzérségi találatot. Drótakadályok, 100 éves házak, eltűnt falvak,erődök maradtak vissza.
Asszem most ennyi. Majd folytatom. Még a mát megírom.
szúnyog. és ez is kap magyarázatot.
Igazi lövészárok.
Folyt köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése