A mai nap is kellően stresszes volt, és a majdnem 12 óra mellett holnap mehetek 7re kilenc helyett, így a min 11 óra összejön.Ma végelláthatatlan minden volt. Mindenkinél komplikáció volt, így a kellemesen unalmasnak ígérkező 3 órás délutánom majd 7 órás rohangálás lett. Két dolog között 3 másik ütötte fel a fejét. Közte transzfúziós reakció, ami persze nem az volt, de azért ezt nem vállalom be. Volt ez az. Visszajött az a beteg akit megjósoltam, hogy jön. Igaz péntekre, de úgyis tudtam, hogy fel kell nyitni. Ezzel nem vagyok egyedül, ezért merem így kijelenteni. Néha rossz amikor a rangsor legalján vagy és néha tényleg parancsot hajtasz végre. A legédesebb, amikor ezt neked is kell kimagyarázni, mondjuk egy záróban. Az is demotiváló amikor az én biciklim az első, és este az utolsó is, vagy ha a rúfossal együtt megyek haza.

Na asszem alszom.

Hupsz nem osztottam meg:)