A hétvégén megjött a havacska. Bár nem sok esett, inkább csak annyi, hogy ne lehessen kimenni semmit csinálni mert sóztak és latyak volt. Ezért a tegnapi biciklizés után ami krónikus csipkebogyóevésbe torkollott ma csak bent voltam. Kiderült, hogy minden penészedik, így elkezdtem mosni és takarítani. És legalább egy kicsit rendet raktam. Kimostam majdnem mindent amit megtámadott a penész.
Egyre több embert ismerek meg, de ahogy megyünk bele a télbe egyre többet leszek majd egyedül. Lassan lejárnak az erazmuszok, így a lányok is elmennek, a kettő itt maradó meg annyira nem közösségi, vagy lehet velem van a baj...
A munka megy, ott nem nagyon van mit mesélni
ja de: helyreraktam egy pronatio  dolorosat. A betegség lényege, hogy ha a kisgyerekek kezét megrántják akkor az orsócsont fejecse kiugorhat. A kezelés, hogy ezt visszarakod és slussz. És tényleg ilyen. Fura érzés volt ahogy ott kattogott, meg recsegett, és a kislány is sírt. Aztán behajlítva hagyta a kezét (ha ki van ugorva nem tudja hajlítani) és akkor mondtam neki, hogy mozgassa de nem tette, és akkor passzívan megmozdítottam neki, és mivel nem fájt úgy rámmosolygott. Aztán ment minden rendesen. :D:D:D:D:D:D:D
Ez nagyon boldog pillanat volt.
Kedden osztályos karácsony, aztán hétvége munka, és ha minden jól megy, akkor pénteken megyek is haza.
Vettem cipellőket is, és most pancsi aztán tente.