Gratuláltak is. Mondtam majd ha csípő megy ennyi alatt akkor lehet is.
Aztán még bent voltam egy kis operálgatáson a kedves főnökkel, és egy ízületen is. Aztán kiderült, hogy délben megbeszélés majd lehetne is menni. ezt elhúztuk 1 ig majd mivel nem akartam mínusz 3 órát így még maradtam. Végül egyedül. Aztán felmentem az ambulanciára, ahol elkezdtem varrni, ami eltartott ötig. Közben 2szer is haza akartak küldeni, de beteget azért mégsem hagyok félbe. Na a vége az lett, hogy megvarrtam mind a fejét mind a fülét, ez utóbbit nehezen viselte. Elég csúnya volt, mondjuk annak ellenére nem,hogy egy fáról esett le. Aztán odajött egy doki, hogy én lakom-e Buchbrunnban, mert látott a buszmegállónál, de nem volt biztos. És nagyon kedves volt. Aztán megnéztem mi lett a másik nénivel, azt meg épp egy belész vizsgálta, az meg még kedvesebb volt. Egyszerűen áradt belőle a kedvesség irányomban. Olyan jó volt, még ha teljesen hülyének érzem magam,mert a nyelv mehetne jobban is. Meg bizonytalan vagyok. Inkább megmutatok mindent, aztán az lesz amit magamban kitaláltam, de ha lenne kicsit tököm, akkor magamtól is megtehetném. Holnap megyek nyolcra be, és aztán nem tudom meddig. Ha jövök haza Fókit fogom kapargatni. Ma lemostam. Annyi helyen nem is kéne lekezelni. Eszközöm még mindig nincs hozzá, de aztán kereket is cserélek, és akkor kipofozom azt amit megütöttem rajta. Ahol már lefújtam továbbra is szép. Igaz ki lehetne glettelni, hogy szép sima legyen. de a glettet csiszolni a lakk mellett nem a legjobb dolog, mert megkarcolja. Na tessék autó buzi lettem.... Na nem is de szeretem Fókit.És a biciklimis ki fogom majd szanálni...Remélem:D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése