Ma elég nyugis nap volt, annak ellenére, hogy vittem az ambulanciát. Csak 5 beteg esett be, ebből mondjuk a néni a nem adekvát válaszaival kicsit felidegesített.

Mióta fáj a térde?

Amióta ágyban vagyok.

És mióta van ágyban?

Amióta fáj a térdem.

És ehhez hasonlóan nyomta. Ilyen szép térdet azért ritkán látni. A felső vezetés rögtön rácuppant a protézisre, holott inkább a háta fáj. Szerintem áttét is lehet, de hát majdnem mindegy. Azért a térdnél bent lennék.

Volt egy négyéves kislány. Nagyon kis aranyos volt. Meg sem ijedt, és sikerült közel kerülni hozzá:) Nem úgy. Amikor mondtam, hogy a vizsgálat után megnézzük a kiskacsákat. Ennek nagyon örült. Olyan aranyos volt. Mondtam nekem is van négy éves kishúgom, és amikor bejött az egyik nővér, megkérdezte, hogy ő e. Nem mondtam az enyém Budapesten van nagyon messze. Én is messze lakom.:)

Volt kisfiú is. Azt egy fecskendővel gyógyítottam meg.

Aztán beesett az utolsó két órában 7 beteg, de nem kis betegségekkel, tehát mókás.

Itthon semmi nem történt.