2011. július 16., szombat

Behatolás, Grill, Rufdienst, Túra


Hát kedves naplóm, kicsit elmaradtam. Gondolkodtam, hogy egybe vagy többe írjam le az elmúlt napok kicsit összemosódott eseményeit, vagy legyen egy nagyobb lélegzetű beszámoló, most amikor otthon mindenki a Balatonon, vagy máshol pihizik, és velem már alig beszélnek.... Na mindegy ez a blog kicsit olyan, mintha azok akik olvassák itt lennének. Remélem azért majd visszatértek.
Miért is folyt össze? Nem csak az ital segített, ami azért nem volt sok, csak pl megtaláltam életem eddigi legjobb sörét: Franziskaner barna búza. :D De az is segített, hogy viszonylag sokat dolgoztam, és általában későn feküdtem, de azért ma reggelre sikerül kipihennem magamat, amit elrontottam egy kisebb biciklizéssel. De jó volt, mert kellett. Helyismeret hiányában az útvonal nem volt nagyon kreatív, mert amerre mentem arra jöttem, hogy itthon legyek és megegyem a kis ebédkémet, ami fagyasztott csirkeszárny volt meg krumpli, és sali. Nagyon fincsi volt, és sikerült a mosást is elindítanom, azért ennek is örülök. Sajnos Laci nem tudott beugrani, de talán jövő héten. És egészen szép idő van. Ma még tanulnom kéne, meg van amivel el vagyok maradva, de úgy gondolom majd kimehetek a napra, mert végre itt is jó idő van. Képet nem csináltam, és amit még számolgattam, hogy ezt az 56 km-t 14 deka vajjal tudtam volna megtenni, ha azt eszek üzemanyagként:D de most a felföldön mentem:) Akkor a mai nap meg is van.
Már puskáznom kell, de asszem szerdáról írtam, és akkor csüt péntek kell még:)
Csütörtökön nagyon sok minden nem volt. Beszéltem a főnökkel német tanulás végett, tegnap kaptam is telefonszámot, de nem volt időm arra sem, hogy telefonáljak. Fizetik, és valószínűleg lent lesz a városban az iskolában, de ezt még majd le kell beszélni. Aztán lent voltam az ambulancián és a doki lejött csípőt szúrni, majd mondta a másodikat nekem kell:D A dologban az a szép, hogy amikor ráhúztam a röntgent, akkor rögtön elsőre azt a látóteret lőttem be, ami kellett:) Rögtön harmadikra sikeres is lett a behatolásom, és a néninek jobb lett:D Susa is jó fej volt:) és előtte szúrtunk PDA-t is de majd belejövök. (Ami igaz egyelőre csak betanított dolgokat csinálok, érdemi hozzájárulásom még nincs, de majd ez is változik) (de lassan nem mondhatom, hogy kezdő vagyok:() Pénteken reggel a főorvossal voltam operálni, majd voltam kint ambulancián, ahol meg elkezdtem a röntgen alatti szúrásokat Susa jóvoltából, mert a többiek szerint még korai. De köszi:D Az egyik aranyos asszisztenst meg leszólta a bejövő főnök, hogy az orvos mondja meg hol akar szúrni, és ő méri ki, mert az ő felelőssége. Szegény aztán ott kérdezgette, hogy akkor ez jó-e. Én meg hangosan dicsértem:D Szóval behatoltam. Aztán akkor felküldtek vért venni, de mennem is kellett a műtőbe. Mivel az egyik oldal kimaradt, ezért újra kellett kezdeni mindent elölről, így maradtam fél hétig. Hazabotorkáltam és néztem ki a fejemből, megettem a maradékokat, és le kellett mennem. A naphoz még hozzátartozik, hogy Susával cseréltem behívós ügyeletet, hogy ő szabad legyen, de lemértem, hogy 20 perc alatt simán bejutok lentről is. Jól be is vásároltam, alig bírtam feljönni. De végül nem volt semmi. Egy lediktálatlan záró pihen a fakkomban, de hétfőn eltüntetem:)

Na és akkor még a csütörtök van vissza, a grill, ami szerényen de nagyon ízlett a fiúknak, mondták ez volt a legjobb amit itt ettek eddig. És a sör is jó:D
A terv az volt, hogy ők vásárolnak, de mivel messze voltak, ezért mentem le bevásárolni, majd az árokparton találtam borsikafüvet, alias rozmaringot, amit boldogan beledolgoztam a husikába. Volt mellé brokkoli és krumpli, fincsi söröcske, és mivel a szén sem ért ide elkezdtük a helyi készlettel, amit aztán feltöltöttünk.
Ez a leszedett fűszer virágja, ami most itt van a kis szobácskámban, és szeretettel küldöm minden kedves női olvasómnak:) Legalább van kis élet a szobában leszámítva a muslincák hadait és a néha egyéb benéző állatkákat. Mielőtt íncsiklandozó képek kerülnének bemutatásra 2 dolog: Ha éhes vagy egyél előbb, mielőtt továbbolvasol:D A másik, hogy volt egy tigris kirakva, amit azért 10 másodpercig néztem, hogy mozog-e, mert messze bent volt a közös helységeben, amit Susával elég sokáig takarítottunk, hogy a hamu (cigi) lekerüljön az asztalról, és enni lehessen ott. Sajnos van egy vagy két nagyon igénytelen Mitwohner akik miatt nem minden olyan amilyen lehetne.
Na ez az!
Szóval fa sem volt, mert sem időm nem volt gyűjteni, a másik, meg, hogy kicsit sokat esett...
Ezért a helyi maradványt dobtuk fel, és tüdőnk munkájával erre az eredményre jutottunk:
Erre aztán rákerült a tarja, a bajor kolbász, és volt még ilyen kis kolbászösszeállítás, de az csak a második körben fért fel. És indult a sütés:D
Ez a kezdeti állapot csak a miheztartás végett:)
Első fordítás után:D És finom is volt ám, és most jönnek az igazán kompromitáló képek:D Előre mondom, mindenki kap aki jön!!!! Bárki jöhet ám bármikor!!!!!
Ezek a kis kolbászok. Az első kör mosás meg van, és még tart a zseton, de nem tudom meddig, de a második is útnak indult:D
Az utolsó kép a mai ebédem, és egy ronda pacák napozik a kertben :S de én is megyek ki:D pusszantás:D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése