Uncsi nap

Bár szép az idő semmi kedvem kimenni, de mindjárt rászánom magam a tanulásra, mert az is kéne végre.

Negyed tízig alvás majd ímmel-ámmal rendrakás, és a krémtúróból úgysem lesz gombóc felkiáltással bekevertem egyet sonkával, tejföllel, fokhagymával, sóval, borssal, kakukkfűvel, majorannával. Nagyon finom lett a mellé evett paradicsommal és tejecskével. Végül aztán mégis eljött a gombócideje, és bár kicsit zsemlegombóc lett a hozzáadott kicsit több mint 2 szeres, de inkább 3-szoros búzadara miatt, nem lett ehetetlen. Előtte volt betűtészta leves, aminek pont olyan íze volt amilyenre vágytam. Most még pakolgatok. Ja azt meséltem, hogy tegnap megszereltem a lefolyómat? Még szerencse, hogy hoztam magammal mindenféle szerszámot. Aztán tanulni is kéne. Valahogy most biciklizni nem vágyok... Nem is értem miért. Egy ölelés azért jól esne...hupsz kicsusszant...